Hírek

 

 

Elhunyt egy nagy generáció meghatározó Professzora, Menyhért Zoltán Tanár Úr, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Doktora. Tanár Úr Nagybózsván született 1934-ben és Gödöllőn, családja körében hunyt el 2022-ben. Közoktatási tanulmányai után, melyet szülőfalujában és Sátoraljaújhelyen végzett, 1954-ben kezdte meg tanulmányait Gödöllőn. Mezőgazdasági mérnöki oklevelét 1959-ben vette kézhez (e sorok írója külön is büszke arra, hogy volt kedves Tanárának gyémántdiplomáját 2019-ben átadhatta). A mezőgazdasági mérnöki diplomát, növénynemesítő szakmérnök végzettség (1960), majd az egyetemi doktori cím (1964) követte. 1971-ben lett a biológiai tudományos kandidátusa, majd 1994-ben az MTA Doktora lett. Az egyetem elvégzése után Alma Materében helyezkedett el, és egy rövid kitérő kivételével (1973 és 1976 között) mindvégig egyetemünkön dolgozott.

Legfontosabb tantárgyai, amit egyetemünkön, Gödöllőn tanított a Növénytermesztési stratégiák, a Növénytermesztés és környezet, a    Biológiai gazdálkodás, a Gabonafélék termesztése és a Szántóföldi növények termesztés-technikája voltak. A tudományos továbbképzésben (PhD képzésben) a „A környezetgazdálkodás talajtani, agrokémiai, mikrobiológiai és földművelési alapjai” programot és a „Szántóföldi növénytermesztési rendszerek és a termés minősége” alprogramot vezette.

Meghatározó alapítója, és nyugdíjazásig vezető professzora volt 1992-ben, az országban elsőként, és Európában is az elsők között alapított okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök szaknak. Alapítója volt a szakot gondozó Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetnek. 

Kutatási területei közé tartozott többek között a kukoricatermesztés világ és hazai gazdasági szinten, a kukoricatermesztés agrotechnikájának fejlesztése, a növénytermesztés és környezeti kölcsönhatások vizsgálata, a termőtájak hatása azonos fajták termésmennyiségére és minőségére, az aszályhatások vizsgálata és gyakoriság becslése, az aszályhatás függése az alkalmazott agrotechnikától és tápanyagellátástól, valamint a gödöllői dombság speciális növénytermesztési sajátságai, az alkalmazható termesztési stratégiák és fajtamegválasztás jelentősége. Tudományos eredményeit összesen 161 közleményben tette közzé.
Aktív közéleti tevékenységet végzett. Számos szakterületi, tudományos, szakmai, egyetemi bizottság tagja, vezetője volt. 

Munkáját 1983-ban Gödöllői Agrártudományi Egyetem kiváló Dolgozója, 1986-ban a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium Kiváló Munkáért kitüntetetésével, 1990-ben a MAE Aranykoszorúval, 1993-ban Újhelyi Imre díjjal, 1997-ben MTA Emlékplakettel, 2004-ben pedig a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével ismerték el. 2011-ben, "a hazai kukoricatermesztés fejlesztése és a fenntartható növénytermesztés megvalósítása területén hosszú időn át kifejtett tevékenysége elismeréseként" - Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

Szakmai munkájának eredményességét mutatja négy szabadalma, és az általa nemesített kukoricafajta a Szegedi SC 344 hibridkukorica, melynek minősítését az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanácsa a Növényfajta Elismerési Könyv-be III. 1140. szám alatt jegyezte be.

Menyhért Zoltán Tanár Úr, Professzor Úr, tudásával, emberségével, határozottságával, nyugodtságával, minden egyes megnyilvánulásával agármérnök generációk példaképe és meghatározó tanár egyénisége volt. Köszönjük, hogy ismerhettük és tanulhattunk Tanár Úrtól. Isten nyugtasson Professzor Úr!

Heltai Miklós és Saláta Dénes