Campusunk története

Utolsó frissítés: 2022 május 30.

Az agrárszakismeretek felsőfokú oktatása Magyarországon közel kétszáz éves múltra tekint vissza. A kor követelményeinek megfelelő, az egyes észak- és nyugat-európai országok mintájára létrehozandó önálló agrártudományi egyetem alapításának gondolata az 1900-as évek elején vetődött fel. Az agrártudományok egyetemi oktatása az első világháborút követően, a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Mezőgazdasági Osztályán kezdődött meg (1920). Ezt a képzési programot 1934-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának Mezőgazdasági Osztálya vette át.

1945-ben Budapest székhellyel és négy karral alapították meg az első önálló Magyar Agrártudományi Egyetemet, melynek célja és feladata az volt, hogy összefogja az ország öt városában működő mezőgazdaság-tudományi, állatorvos-tudományi, erdőgazdaság-tudományi, valamint kert- és szőlőgazdaság-tudományi karokat. A gyakorlati képzés feltételeinek biztosítása érdekében a Magyar Agrártudományi Egyetem Agronómiai-, Állattenyésztési-, Agrárközgazdasági- és Gépesítési Karai, amelyek később összevonásra kerültek, 1950-től több lépésben átköltöztek Gödöllőre: a premontrei rend gödöllői intézményeinek 1950-es államosítását követően a kezelői jogokat az Agrártudományi Egyetem kapta meg. 1951-től 1956-ig a nagyüzemi termelési ágazatok igényei szerint (növénytermesztés, állattenyésztés, ökonómia) több kar működött egymás mellett, majd 1957-ben a karok egyesültek Gödöllői Agrártudományi Egyetem néven. 

 

A Gépészmérnöki Kar képzési struktúrája a mezőgazdasági termelési folyamatok műszaki igényeihez igazodó oktatási formákból fejlődött ki. Ilyenformán a Kar illetve szellemi elődjeinek munkássága több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Kezdettől fogva meghatározó szerepet kapott a mezőgazdasági gépek, a géptan oktatása, később vizsgálata és fejlesztése. A második világháború után, 1950-ben, a Magyar Agrártudományi Egyetem átszervezésekor hozták létre a Gépesítési Szakot, majd a Gépesítési Kart, elsősorban a mezőgazdasági gépállomások szakemberigényének kielégítésére. A Kar önálló szervezetének kiépülése 1950-ben kezdődött meg. Az intézmény jogelődje 1954-ben Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolává alakult, majd 1957-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kara lett. 

Hamar világossá vált, hogy új épületekre van szükség ahhoz, hogy az oktatás megfelelő színvonalon folyhasson Gödöllőn. Az első építési munkák 1951-54 között zajlottak, de az igazán nagy volumenű építkezés az 1958-66-os nagyberuházás során indult meg, teljes megvalósítására csak 1966-70 között kerülhetett sor, így a Gépészmérnöki Kar Gödöllőre költöztetésére is. Az egyetemi aulát magába foglaló épület 1969-re készült el. A beruházás építész főtervezője Zöldy Emil Ybl-díjas építész volt. A szocreál stílusú épület magját a központi aula légtere alkotja, a tanszéki irodák az ezt körülvevő földszinti és emeleti folyosókra nyílnak. Az aula előadói emelvénye a főbejárattal szemben kapott helyet. Az aula padozata tardosi vörösmárvány, a pillérek burkolata fehér márvány. A tervezés időszakában Zöldy Emil Rómában járt és ottani benyomásai hatására az aula főbejárattal szembeni falát úgy képezte ki, hogy oda egy nagyméretű, az egyetem egészét reprezentáló képzőművészeti alkotás kerülhessen, megvalósító művészként pedig a magyar származású Amerigo Totot javasolta. A művésszel az alkotás elkészítéséről 1978. decemberében született meg a megállapodás. A mag apoteózisa című monumentális bronz plasztika helyszíni szerelése 1983. májusában kezdődött. A mű ünnepélyes avatásán, melyre 1983. szeptember 5-én, a tanévnyitó alkalmával került sor, a művész is részt vett.

 

Burján Ambrusnak, a Mezőgazdaságtudományi Kar dékánjának, Villányi Lászlónak, a kar oktatási és továbbképzési bizottsága titkárának, valamint Székely Csabának, az Üzemtani Tanszék vezetőjének előkészítő munkájával 1986. augusztus 31.-én (a 37. számú minisztertanácsi rendelet által) létrejött a Társadalomtudományi Kar, amelynek elnevezése 1989-ben Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar lett.

A Mezőgazdaságtudományi Kar 1999-ben nevét Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar elnevezésre változtatta.

A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar 2000-ben egy jelentős szerkezeti reform eredményeként immáron a Szent István Egyetem keretében, mint Gépészmérnöki Kar folytatta félévszázados múltra visszatekintő tevékenységét.

A gödöllői campus-on évtizedek óta működő fenti három Kar a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021. február 1-jei létrejöttével megszűnt, helyüket intézeti struktúra vette át 9, majd 10 gödöllői székhellyel működő intézet megalakulásával. A campus elnevezése ezzel egyidőben Szent István Campus-ra változott.

A Szent István Campus jelenleg az egyik legnagyobb egyetemi campus Magyarországon, amely parkosított területen, az egyetemi sportpályák és erdők szomszédságában, mégis a város közvetlen közelében helyezkedik el.

Gödöllő városa és Budapest a campus-ról többféle útvonalon, könnyen megközelíthető, mindössze 5 perc sétára találhatók az egyes buszmegállók, az elmúlt évben felújított vasút- és HÉV állomás, és 10 perc sétára a Gödöllői Autóbusz Végállomás.

A campus területén boltok, gyógyszertár, posta is megtalálható, illetve közvetlenül az egyetem épületei mellett, azoktól pár perc sétára épült fel a kollégium.

A Gödöllői Kollégiumok egy összekapcsolt épületkomplexum, amely hét többszintes épületből áll, mintegy 1700 fő elhelyezésére nyújtva lehetőséget. A különböző épületszinteken különböző kialakítású, komfortfokozatú és férőhelyű szobák vannak, így szinte minden felmerülő lakhatási igény kielégíthető. Két épület (A-B) 2007-ben lett felújítva, 3 épület (D-E-F) pedig 2006-ban épült. Az épületekben konyha, társalgó, mosókonyha, tanulószobák szolgálják a hallgatók kényelmét. Több kollégiumi épületben működik büfé, a főépületben meleg büfé is, valamint étterem és egyetemi menza biztosít további étkezési lehetőséget (járványmentes időszakban). A kollégium központi épülete öt rendezvényteremmel rendelkezik, amelyek kiválóan alkalmasak hallgatói megbeszélések, rendezvények megtartására. Az autóval érkezőket a kollégiumi épületek mellett ingyenes parkoló várja.

A campus szomszédságában található a Gödöllői Botanikus Kert, amely több, mint 50 éves múltra tekint vissza. A kert Magyarország első agrobotanikus kertje, melyben több, mint 1400 hazai és idegenhonos, távoli földrészekről származó növény él, igen jelentős a gazdasági haszonnövények száma. 15 különféle gyűjteménye közül a mérsékeltövi bambuszok, színpompás Magnoliák és vadrózsák az ország legfajgazdagabb kollekciói közé tartoznak. A kert közepén elhelyezkedő Vén Vadkörtefa 2013-ban a magyarországi Év Fája Verseny győztese, 2014-ben az európai Év Fája Verseny ezüstérmese volt. A kert 2008 óta természetvédelmi terület.